Erdélyben jártunk 2024. október 26-29.
Az őszi szünetben több diáktársammal egy jutalom kiránduláson vehettem részt Erdélyben.
Az első nap korán indultunk Mezőberényből, majd meg sem álltunk Kolozsvárig, ahol megtekintettük a főteret, a Mátyás templomot és elsétáltunk Mátyás király szülőházáig. A következő úticélunk Torda volt. A sóbányában több emeletnyi lépcsőzés után káprázatos látvány tárult a szemünk elé. Gyönyörű volt ahogy a só különböző formákban mutatta meg szépségét. A bánya alján található tóban csónakázásra is volt lehetőségünk. A szállásunk Kápolnásfaluban nagyon rendezett és tiszta volt, tetszett az ellátás és az ételek is finomak voltak.
Másnap szerencsénkre jó idő volt, így traktorral vágtunk neki a madarasi Hargitának. A közel kétórás úton gyönyörű látvány tárult elénk. Egy ponttól gyalog folytattuk tovább a túrát. A csúcson kicsit pihentünk és gyönyörködtünk a tájban. Azon szerencsések közé tartozunk, hogy az este folyamán részt vehettünk a székely őrtűz gyújtáson, mely az ott élő sok száz magyar embernek sokat jelent. A naplemente előtt találkoztunk a helyi marhacsordával, mely akkor indult el a legelőről hazafelé. Aznap este még a szálláson beszélgettünk és több társasjátékkal is játszottunk.
A harmadik nap idegenvezetővel indultunk el a csíksomlyói templomba. Sok érdekességet megtudtunk útközben a vidékről és magáról a templomról is. Miután alaposan körbejártuk a templomot elindultunk a Békás-szoroshoz. Szerencsésnek érzem magam, hogy láthattam ezt a környéket. Életemben nem láttam még ehhez fogható tájat. Nagyon érdekes volt összehasonlítani egy autó és a sziklák méretét. A Békás-szorostól nem messze van a Gyilkos-tó. Annak is meghallgattuk az érdekességeit, majd szabad utat kaptunk és körbejárhattuk az árusstandokat és a tó nagyobb részét is. Hazafele tartva még megálltunk a Zetelaki víztározónál, ami naplementében nagyon szép volt. Ez a nap is beszélgetéssel és játékkal zárult.
Utolsó nap reggeli után első állomásunk Korond volt, ahol különböző ajándéktárgyakat tudtunk vásárolni. A kedvencem egy hatalmas plüssliba volt, ami jelenleg párnaként funkcionál. A következő állomás a Medve-tó volt Szovátán, ahol később ebédeltünk is. Aznap még voltunk Szejkefürdőn, ahol szebbnél szebb székelykapukat csodálhattunk meg. Utolsó állomásunk Gyulafehérvár volt, a megtekintett két templom páratlan látványt nyújtott.
Összegezve nagyon élveztem ezt a kirándulást és örülök, hogy a program által eljuthattam Erdélybe. Új ismereteket szereztem az ott élő magyarok kultúrájáról és szokásaikról. A kedvencem a Békás-szoros és a székely őrtűz látványa volt, melyet örökre megőrzök a szívemben!
Bálint Réka 10.d osztály, Arany János Tehetséggondozó Program
Néhány kép a kirándulásról:
