2019.10.17

Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták. Máté 7, 12

Arany. Nemesfém. Egy- egy ország vagyona is aranyrudakban áll. Évezredek óta kétségtelen érték. Ez az ige az „aranyszabály”. Nem hívők és nem keresztények is szívesen idézik. Kétségtelenül értékes mondat. Gyakran azonban megfeledkezünk a két mondatrész sorrendjéről, ami az emberi viszonyulást is meghatározza. Előbb nekem kell helyesen cselekednem. Előbb én vagyok a soron a jó tettekben. Előbb én mondok igazat, előbb én szeretek és én vagyok udvarias. Előbb az én házam előtt söprögetek, előbb a magam dolgait rendezem el… Ha azt szeretném, hogy más is így viszonyuljon hozzám, előbb példát adok, jelzem, mit szeretnék kapni. Ez a jézusi norma. Ő is így tett. Előbb szeretett minket, előbb vállalt áldozatot.

Istenem! Szeretném, ha nem az elvárások, hanem a megelőlegezett szeretet lelkülete uralná az életemet. Kérlek segíts, hogy az aranyszabály vezessen, ez legyen emberi kapcsolataim mértéke! Ámen